Neptun kód Jelszó
Közraktár utca 4-6. C503. Telefon: 482-7241 Fax: 482-7255 Kezdőoldal Corvinus Egyetem Kapcsolat IN ENGLISH

Hogyan hivatkozzunk?

A szakdolgozatban alkalmazott hivatkozási rendszert a szakdolgozó a szakszeminárium-vezetőjével közösen határozza meg. Az alábbiakban részletezett hivatkozási rendszerektől elérő, a társadalomtudományokban használatos egyéb hivatkozási rendszert is lehet használni (pld. oxfordi »).

A hivatkozások rendjét az ISO 960:1987-es szabvány szabályozza, amely Magyarországon 1991. július 1-től hatályos. Az alábbiakban leírtak Szabó Katalin: Kommunikáció felsőfokon c. könyvéből készült kivonatnak tekinthetők.

EGY-KÉT FOGALOM

Parafrázis - tartalmi és nem szó szerinti idézés. Ugyanolyan korrekten meg kell adni a forrásmunkát, mint a szó szerinti hivatkozás esetében, oldalszámot viszont nem szükséges megadni, mert lehet, hogy több oldalas gondolatmenetet foglalunk össze. Elég ilyenkor a név és a kiadási év feltüntetése.

Pl: (Baintner [1982].)

(Szó szerinti idézésnél természetesen pontosan meg kell adni az oldalszámot is.)

Pl.: (Baitner [1982] 57. old.)

Hivatkozás szóbeli közlésre - itt is elég a név és az évszám feltüntetése

Pl.: Erdős professzor egy - a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen tartott - előadásában hangsúlyozta , hogy ... (Erdős [1990].)

Kereszthivatkozás - ebben az esetben a hivatkozást más cikkből vagy könyvből vesszük, itt mindig fel kell tüntetni, hogy közvetett hivatkozásról van szó. Célszeru a lap alji lábjegyzetben megemlíteni, hogy az eredeti mubol származó idézetet nem mi magunk vettük át. Meg kell adni annak a szerzonek a nevét, akinek a muvében rábukkantunk az adott idézetre.

Pl.: Idézi Inzelt [1992].

Plágium - más szerzők kutatási eredményeinek átvételét, saját gondolatként való feltüntetését jelenti anélkül, hogy hivatkoznánk rá.

Három esetben közölhetünk másoktól gondolatokat úgy, hogy az nem minősül plagizálásnak:

  1. Ún. szemléző cikkek esetében, amikor a cél az, hogy az adott tudományterület eredményeit ismertessük.
  2. Ha mások gondolatai beépülve a mi kutatási eredményeinkbe egy új gondolatot eredményeznek.
  3. Ha kritikai jelleggel írunk, tehát bíráljuk az adott szerzo gondolatait.

Hivatkozni persze mindig kell!

Szövegben történő hivatkozás - pl. (Tanneh [1995] 140. old.)

A hivatkozások jegyzékében történő hivatkozás - itt már bibliográfiai adatokat kell megadni

Pl: Tanneh, D. [1995]: The power of talk. Harvard Business Review, szeptember-október.

HIVATKOZÁSJEGYZÉK, IRODALOMJEGYZÉK (FELHASZNÁLT IRODALOM) KERÜLJÖN-E A MU VÉGÉRE? (KÜLÖNBSÉGEK)

Hivatkozások (hivatkozásjegyzék) - ebbe csak azok a mûvek kerülhetnek, amelyre konkrét hivatkozás, utalás történik a szövegben. Irodalomjegyzék (felhasznált irodalom) - minden olyan mû belekerül, amelyet a szerző a megírás során felhasznált, függetlenül attól, hogy arra történik-e hivatkozás, utal-e rá vagy sem. Bibliográfia - a felhasznált irodalomhoz nagyon hasonló, a szerző felsorolja a téma szempontjából releváns irodalmat, ami a témát kutató szakembernek vagy az érdeklődőnek lehet fontos. Olyan mûvek is megjelenhetnek itt tehát, amelyre nemhogy nem hivatkozik s szerző, de semmilyen formában nem használ fel a dolgozatában.

HIVATKOZÁS

A mû adatai a következő sorrendben követik egymást:

  • szerző(k)
  • kiadási év
  • cím-alcím (dőlt betűkkel)
  • kiadás (hányadik kiadás, ill. milyen jellegû kiadás)
  • kötet
  • kiadási hely
  • kiadó vagy folyóirat, periodika
  • oldalszám, terjedelem
  • megjegyzés
  • ISBN vagy ISSN szám

Természetesen nem kell mindegyiket felhasználni, elég a következőket: szerző(k), kiadási év, cím-alcím, kiadási hely, kiadó vagy folyóirat.

Minden hivatkozást külön sorban kezdünk és ABC-rendben haladunk! Ha nem fér el egy sorba - mint ahogy nem szokott - akkor a további sorokat minimum három-öt betûhelynyi behúzással. A leginkább esztétikus megoldás, ha a második sort már a címmel egyvonalban kezdjük.

PÉLDÁK:

Könyvek:

Baintner Károly [1982]: Hogyan írjunk tudományos közleményeket? TAKEFT, Tudományos Takarmánygazdálkodási Fejlesztési Társaság, Budapest.

Csermely Péter - Gergely Pál [1994]: A megismerés csapdái. In: Sejtbiológiai Ki kicsoda sorozat. Magyar Biológiai Társaság Sejt- és fejlodésbiológiai szakosztálya, Budapest.

Eco, U. [1992]: Hogyan írjunk szakdolgozatot? Gondolat Könyvkiadó, Budapest.

McCrimmon, J. M. [1976]: Writing with a purpose. Houghton Mifflin Company, Boston - London.

Folyóiratok, periodikák:

Beck Mihály [1992]: A tudományos közlés etikai kérdései. Magyar Tudomány, 3. sz.

Braun Tibor - Klein Ágnes - Zsindely Sándor [1996]: A Barnaby Rich szindróma. Magyar Tudomány. 6. sz.

Pejczer Paula [1996]: CD-ROM-ok bibliográfiai leírása. Tudományos és Műszaki Tájékoztatás, június.

Internet címekre a könyvek és periodikák feltüntetése után, lehetőség szerint itt is ABC-rendben hivatkozzunk! A hivatkozott oldal után mindig írjuk le, hogy mikor szedtük le az információt a hálóról, mert lehet, hogy az URL-cím késobb már nem lesz a weben. Pl.:

Joanne C. Baker and Richard W. Hunstead [1995]: Revealing the Effects of Orientation in Composite Quasar Spectra. Astrophysical Journal, 1995. október 20. [online folyóirat] a http://ww.aas.org/ApJ/v452n2/ 5309/5309.html címen; Internet, 1995. szeptember 29.

© 2017 Budapesti Corvinus Egyetem, Nemzetközi Tanulmányok Intézet
1093 Budapest, Közraktár u. 4-6. V. em. 503. Telefon: (1) 482-7241 Fax: (1) 482-7255