Békés Csaba

A hidegháború története.

Magyarország nemzetközi kapcsolatai 1945 után:

Bradean-Ebinger Nelu

Az EU aktuális folyamatai: Az MA szakszeminárium az EU aktuális folyamatait elsősorban a tágan értelmezett Közép-Európában

Nyelvpolitika az EU-ban: Az MA szakszeminárium nemcsak az EU központi nyelvpolitikájával, hanem az egyes tagországokban zajló nyelvpolitikai változásokkal is foglalkozik.

Dévényi Kinga

Politika és vallás az iszlám világban. A szakszeminárium a MENA térségen kívüli muszlim országokkal is foglalkozik, ill. olyanokkal, ahol a muszlimok jelentős kisebbséget alkotnak.

Gálik Zoltán

Európai integráció: Az európai gazdasági kormányzás egyes elemeinek kiépítése, a fiskális unió megvalósításának elemei, komparatív elemzés az Amerikai Egyesült Államok és az EU föderális szintű politikái között, az Egyesült Királyság és az európai integráció aktuális kérdései, a Brexit. Az Európai Energia Unió.

Biztonságpolitika: A menekültválság és az EU válaszai, a NATO és az EU közös kül- és biztonságpolitikájának együttműködése, kiberbiztonság a NATO és az EU kezdeményezésekben, az Amerikai Egyesült Államok kül- és biztonságpolitikájának aktuális kérdései. Kiberbiztonság, pénzügyi biztonság

Hoffmann Tamás

Nemzetközi büntetőjog:

Kelemen Zoltán

Szuverenitás, jogállamiság, európai egység: A szakszeminárium az európai integráció és a hagyományosnak tekinthető európai politikai eszmék összeegyeztethetőségének kérdésével foglalkozik. A hallgatók ezzel összefüggő részkérdések vizsgálatán keresztül juthatnak el szakdolgozati témájukhoz.

Modern politikai eszmék történeti gyökerei: A hallgatók megismerkedhetnek a legfontosabb újkori politikai eszmék (joguralom, demokrácia, szuverenitás, kormányformák) fejlődéstörténetével és lehetőségük lesz, hogy ezek történeti előzményeinek mai relevanciáját tárgyalják szakdolgozatukban.

Kemenszky Ágnes

Nyugat-Balkán; Nyugat-Balkán és az EU bővítési folyamata; nemzetközi igazgatás a Nyugat-Balkánon (Bosznia, Koszovó); konfliktusgócok a Nyugat-Balkánon

Kengyel Ákos

Európai uniós szakpolitikák: végrehajtás, tapasztalatok és finanszírozás: Uniós szakpolitikák és a fejlődés előmozdítása, az EU közös költségvetésének hosszú távú reformja, a 2020 utáni többéves pénzügyi keret vitája, felzárkózás és versenyképesség ösztönzése, a gazdasági kormányzás megerősítésének dilemmái

Kirs Eszter

Az emberi jogok Közép- és Kelet-Európában: A szakszeminárium lehetőséget nyújt elmélyült beszélgetésekre és kutatásra az emberi jogok védelmének fejlődéséről a közép-kelet-európai régióban. A Helsinki folyamat képezi a gondolati kiindulópontot, valamint az autonómiáért és egyéni szabadságjogokért küzdő civil társadalom helyzete a kommunista rendszerekben. A kutatás kontextusát adja az emberi jogok védelmét célzó mechanizmusok kialakulásának története (ideértve a nemzetközi emberi jogi szerződések rendszeréhez való csatlakozást, a nemzeti emberi jogi intézményeket és a rendszerváltásokkal erőre kapó helyi civil szervezeteket). Ezzel a történelmi nézőponttal választhatnak ki a hallgatók egy konkrét emberi jogot (pl. gyülekezési jog, véleménynyilvánítás joga, vallásszabadság vagy a diszkrimináció tilalma) vagy a régió egyik országát (pl. Lengyelország, Szlovákia vagy Magyarország), hogy a kiválasztott emberi jog vagy országban adott helyzet napjainkig terjedő fejlődéséről folytasson kutatást.

Komanovics Adrienne

Európai választások 2019: Az Európai Unióban 2019. május 23-26. között kerül sor a következő európai parlamenti választásokra. Ennek kapcsán különlegesen érdekesnek bizonyulhat az, hogy a választást mennyiben befolyásolja az EU-val szemben érzett politikai apátia, az euroszkepticizmus; vagy az EU legitimációs hézaga. Szintén izgalmas kérdés, hogy a választások kimenetele mennyiben / hogyan befolyásolja a következő Bizottság összetételét.

Az emberi jogok végrehajtása a nemzetközi jogban: Melyek a nemzetközi emberi jogok végrehajtásával kapcsolatos főbb kihívások? Mennyiben kötelezőek a nemzetközi emberi jogi fórumok döntései? Melyek a jelenlegi rendszer erős és gyenge pontjai? Milyen módon lehetne javítani az ellenőrzési mechanizmusokat?

Kőváriné Ignáth Éva

A Benelux országokat az európai integráció motorjaiként tartják számon, amelyek előremutató javaslataikkal mozdították előre az integrációt időről időre. A három ország EU politikája (egyes politikaterületekre is vonatkoztatva, mint például az adózás, környezetvédelem), érdekérvényesítési lehetőségei érdekes elemzési témákat adnak. A három ország politikai rendszerének, aktuális bel- és külpolitikai kérdéseinek, relációinak vizsgálata is gondolatébresztő lehet.

Az EU jövője: Maga az Európai Unió is változások sorát éli meg, kérdés, hogy merre tart az integráció: mag-Európa, többsebességes Európa, egységes Európa? 2019-ben az Európai Parlamenti választások érdekes tanulságokkal szolgálhatnak a jövőre nézve, megújul az Európai Bizottság, és új elnöke lesz az Európai Tanácsnak is. Milyen hatása lesz ezeknek a változásoknak, és milyen jövőbeni célok körvonalazódnak majd az EU részéről?

Lehoczki Bernadett

Latin-Amerika tanulmányok: A XXI. század elején a latin-amerikai országok továbbra is keresik a világgazdaság fejlettebb régióihoz való kapcsolódás csatornáit, fórumait, valamint az önálló nemzetközi szereplő státusz elérésének lehetőségeit; mind a régió, mind az egyes országok szintjén. A szakszeminárium ezen folyamat lehetőségeit és akadályait térképezi fel. A kurzus arra kívánja ösztönözni a hallgatókat, hogy a latin-amerikai régió előtt álló legfőbb dilemmákat akár elméleti szinten, akár ország-tanulmány formájában dolgozzák fel. Lehetőség nyílik a latin-amerikai integrációs törekvéseknek, a régió USA-hoz vagy a volt gyarmattartókhoz való viszonyának, illetve az egyes országok belső konfliktusainak (etnikai, szociális, stb.) kutatására. A kurzus keretében a hallgatók a térség vagy egyes országai múltbeli kihívásaira is helyezhetik a hangsúlyt. A szakszeminárium csak a történelmi értelemben vett Latin-Amerikával – vagyis a nyugati félteke volt spanyol, portugál és francia gyarmataival – kíván foglalkozni.

Bevándorlás- és menekültügy: A nemzetközi migráció kutatása tipikusan multidiszciplináris jellegű, számos nemzetközi politikai, gazdasági, jogi és szociológiai aspektussal. A harmadik évezred kezdetén a nemzetközi migrációs folyamat párhuzamos felgyorsulását és szélesedését tapasztalhatjuk, a világ államainak túlnyomó része tagja valamely, vagy akár több migrációs rendszernek. A szakszeminárium a nemzetközi migráció globalizálódásának folyamatával, a küldő és fogadó államok előtt álló migrációs kihívásokkal, az egyes országok bevándorlás-politikájának alakításával, fejlődés és migráció kapcsolatával, valamint a bevándorlók társadalmi helyzetével, integrációjával foglalkozik. A nemzetközi migránsok külön csoportját képezik a menekültek, a menekültkérdés szabályozásának, szélesebb dimenzióinak kutatására szintén lehetőség nyílik a kurzus keretében.

Marton Péter

Kül- és biztonságpolitika-elemzés: A szakszeminárium célja a külpolitika-elemzéshez (Foreign Policy Analysis) vagy a biztonsági tanulmányok (Security Studies) területéhez tartozó témák innovatív, elemző jellegű megközelítését, ennek megfelelő szakdolgozatok megírását segíteni. A szakdolgozatok elkészítése megfelelő nyelvtudás és az intézet engedélyének függvényében angol nyelven is lehetséges.

Matura Tamás

Kelet-Ázsia felemelkedése: Kelet-Ázsia és különösen Kína mára egyértelműen a világ legdinamikusabban fejlődő térségévé vált. E folyamat elkerülhetetlenül feszültségeket okoz a fennálló globális gazdasági és politikai rendben, amely a világ jelenlegi vezetői hatalmai, az Egyesült Államok és az Európai Unió számára minden korábbinál nagyobb kihívást jelent. A szakszeminárium várja mindazon hallgatók jelentkezését, akik e strukturális változás különböző - gazdasági, politikai, biztonságpolitikai - aspektusait kívánják vizsgálni.

Mendly Dorottya

Szociológiai szempontok a világpolitika elemzésében: A szakszeminárium a legalapvetőbb és egyben legösszetettebb jelenkori társadalmi kérdésekkel foglalkozik globális perspektívában. Célunk a társadalmi változás folyamatának és mechanizmusainak megértése és tudományos vizsgálata, értelmezése a nemzetközi politika kontextusában. Ehhez biztosítanak alapokat szakszeminárium során feldolgozott fogalmak, elméletek és vizsgálati módszerek. A hosszú távú történeti folyamatokat is szem előtt tartva dolgozzuk fel az egyenlőtlenségek, strukturális és kognitív hierarchiák, gazdasági-, társadalmi-, és politikai változások okait és versengő magyarázatait azzal a céllal, hogy a hallgatók jelen globális problémáit, nemzektözi konfliktusait és társadalmi feszültségeit megfelelőképpen tudják értelmezni.

A klímaváltozás geopolitikája: A szakszeminárium keretében a klímaváltozás geopolitikai aspektusait járjuk körül. Ez sokrétű problémát takar: kezdve a modern ember és a természet viszonyától az indusztrializáció konkrét hatásaiig, a klímaváltozás és az ellene folytatott küzdelem társadalmi és földrajzi vetületéig, Észak és Dél karakterisztikus problémáiig és felelősségéig ezek a kérdések nem csak módszertani, de etikai kérdéseket is felvetnek. Ezek a kérdések a félév során egy koherens, kritikai keretrendszerben kerülnek tárgyalásra, amely alapján a hallgatók egyéni érdeklődésüknek megfelelően specifikus részproblémák vizsgálatával haladhatnak tovább.

Rostoványi Zsolt

Válságok és konfliktusok a Közel-Keleten: Modernizációs válság; Az állam válsága – bukott államok; A “síita félhold” és az “új közel-keleti hidegháború”; Szektarianizmus és/vagy geopolitika: a szaúdi-iráni rivalizálás; Szíriai polgárháború: nagyhatalmi édekek ütközése; Iszlám(ok) és iszlamizmus(ok); A radikális iszlamizmus – a dzsihádizmus hullámai; Palesztin-izraeli konfliktus: a palesztin állam kilátásai.

Szalai Máté

Kisállamok Európában és a Közel-Keleten: elmélet és gyakorlat - A szakszeminárium célja a korlátozott erőforrásokkal rendelkező kisállamok és más, nem hagyományos aktorok szerepének és mozgásterének vizsgálata a XXI. századi nemzetközi rendszerben, elsősorban Európában és a Közel-Keleten. A globalizáció és a technológiai fejlődés módszertani és gyakorlati kihívást állított a hagyományos, szinte kizárólag a nagyhatalmakra fókuszáló és állam-központú nemzetközi elméletek számára. A szakszemináriumban új elméleti keretek, módszertanok felállításával vizsgáljuk a hatalom átalakulása miatt növekvő mozgástérrel rendelkező kisállamokat és más szereplőket elsősorban Európában és a Közel-Keleten

Szűcs Anita

Franciaország és a frankofón térség: a francia globális külpolitika kapcsolatrendszer; a francia társadalmi szereplők nemzetközi kapcsolatai; a francia állam posztvesztfáliai átalakulása: gazdasági válság, migráció, társadalmi integráció; a frankofón térség külpolitikai és diplomáciai kapcsolatai

A nemzetközi politika elméleti kérdései: az átalakuló nemzetközi rendszer, transznacionalizáció, internacionalizáció és globalizáció; az együttműködés hálózatosodásának hatása az állami hatalompolitika logikájára; államérdek és az érdekérvényesítés eszközei (Bajnok Ádám: US hegemónia)

A nyugat európai nemzeti identitás változása a hidegháború után: a hidegháború után Nyugat-Európában a nemzeti identitásról folytatott vitát három tényező alakította: a regionalizáció és regionalizmus, az európai integráció és a migráció. A hallgatók a szakszemináriumon az általuk választott résztémában részkutatásokat végeznek, amit a szakdolgozathoz használnak fel.

Vékony Dániel

Multikulturalizmus és európai iszlám: A szakszeminárium keretében megvizsgáljuk az európai muszlim kisebbségek integrációját érő kihívásokat. Európa nyugati országai multikulturálissá váltak, a kormányok hivatalosan mégis elfordultak a multikulturalizmus együttélés elveitől. Milyen okok vezettek a multikulturalizmus bukásához, és vajon milyen lépéseket tettek a kormányok azóta?

Csicsmann László

Közel-Kelet és Dél-Ázsia aktuális kérdései: A szakszeminárium betekintést nyújt két térség - a Közel-Kelet és az indiai szubkontinens aktuális politikai és gazdasági folyamataiba. Olyan témák feldolgozása ajánlott, amelyek elméleti alapon valamelyik a térséggel kapcsolatos specifikus ismeretek feldolgozására tesz kísérletet. A téma egyeztetése minden esetben a szakszeminárium vezetőjével történik, és lehetőség van egyéni téma feldolgozására is. Az alábbi témák ízelítőül szolgálnak bizonyos preferált témákra:

1., A kurd kérdés Szíriában. Lesz-e föderális állam Szíria?

2., Irak az ISIS katonai térvesztését követően

3., A Jeruzsálem kérdés az izraeli-palesztin kapcsolatban

4., Az indiai-pakisztáni konfliktus újabb fejezetei - a kasmíri incidens 2019 februárjában

5., Az amerikai-pakisztáni kapcsolatok a Trump adminisztráció alatt stb.

Kaponyi Erzsébet

Az emberi jogokat védő uniós szankciórendszerről szóló vita az EU-ban:

Paragi Beáta

Nemzetközi segélyezés: A szakszeminárium a nemzetközi segélyezés két fő fajtájával foglalkozik: a humanitárius és a fejlesztési segélyezés témakörével. Az első negyedévben egyrészt tisztázzuk az alapfogalmakat, áttekintjük a legfontosabb szakirodalmat, illetve a fontosabb alternatív, kritikai irodalmakat, másrészt megbeszéljük a dolgozat tartalmai és formai követelményeit. A szakdolgozatírás alapvetően önálló munka – a forráskeresést, az adatok feldolgozását tekintve mindenképpen – de a hallhatók, amennyiben igénylik, érdemi segítséget kapnak a félév folyamán minden, a dolgozat(írást) illető egyéb kérdésben. Ezek közé tartozik a szakdolgozat felépítése, az egyes fejezetek tartalmának meghatározása, kutatási módszerek, a gondolatok és érvek szövegben való elhelyezésének kérdésköre, a hivatkozások mikéntje, hasonlók. A hallgatók (november – február között) lehetőséget kapnak rá, hogy folyamatban lévő munkájukat (a szakdolgozathoz gyűjtött források, problémadefiniálás, konkrét kutatási kérdések, stb.) egymásnak is bemutassák, illetve kölcsönösen tanuljanak a másik tapasztalataiból.

Sz. Bíró Zoltán

Oroszország viszonya Kelet-Közép-Európa országaihoz: Milyen azonosságok és különbségek figyelhetők meg a térség államaihoz való orosz viszonyban? Mi a különbségek oka? Az elmúlt közel harminc évben hogyan változott Moszkva politikája a térség államaival kapcsolatban? Milyen okok és körülmények állnak a változások mögött? Miként kezeli Moszkva a térségbeli államok Oroszország-politikájának különbségeit? Milyen eszközökkel él Oroszország a térség államaival való kapcsolattartásban, politikájuk befolyásolásában? Melyek orosz szempontból a régió legfontosabb államai, és miért?

Zsinka László

Az európai integráció fejlődése. Nemzet, kisebbségek és Európa: A szakszeminárium az európai integráció történeti fejlődésével és jelenlegi problémáival, további alakulásának elvi és gyakorlati kérdéseivel foglalkozik. Emellett kitekint a nemzetek, a nemzeti érdek és az európai integráció viszonyának bemutatására. A szakszeminárium hangsúlyt helyez a nemzeti kérdés és a kisebbségek európai változataira, valamint a történelmileg kialakult európai nemzetek és az állam nélküli nemzetek, kisebbségi autonómiák konfliktusaira