© 2024 Budapesti Corvinus Egyetem
Nemzetközi Tanulmányok Intézet
Tantárgy adatlap

Nemzetközi gazdasági kapcsolatok joga és etika (2007/2008 tanév, I. szemeszter)

A tantárgy kódja: 455_4550VTE

A tantárgy neve angolul: Int’l business law and ethic

A tanóra száma: 2x80 perc előadás

Kreditérték: 4

A tantárgy meghirdetésének gyakorisága: Őszi félév, évente

Az oktatás nyelve: magyar

Előtanulmányi kötelezettségek: Nincsen.

A tantárgy típusa: választható

Tantárgy felelős oktató

A tantárgy szakmai tartalma: A tárgy, a gazdasági jogi ismeretekre építve – a teljesség igénye nélkül – a nk. gazd. kapcsolatok egyes területeit kívánja bemutatni, és ismerteti a nk. gazd. kapcsolatok főszereplőit (természetes személyek, jogi személyek, állam, nemzetközi gazdasági szervezetek) továbbá bemutatja a nk. gazdasági kapcsolatok tipikus jogintézményeit. Kiemelt figyelmet szentel a tárgy a jogegységesítési törekvéseknek, a külföldi beruházások jogi védelmének, illetve az EU jogharmonizációval összefüggő kérdéseknek, különös tekintettel az EU társasági jogára, és versenyjogára. Az angolszász oktatásban meghonosodott rendszerhez hasonlóan, a jogi ismeretek mellett azok etikai vonatkozásait is szeretnénk a hallgatókkal megismertetni, abból kiindulva, hogy a jog mellett a társadalmi szereplők etikai önszabályozása is jelentős szerepet játszik a gazdaság regulációjában. A tárgy bemutatja a gazdasági etika és a nemzetközi etika alapfogalmait és alapproblémáit, majd részletesebben kitér a nemzetközi fejlődés, a nemzetközi kereskedelem és a multinacionális vállalatok tevékenységének etikai vonatkozásaira.

Évközi tanulmányi követelmények: Nincsen.

Vizsgakövetelmény: A vizsgáztatás, írásban fog történni.
A vizsga egy 7 kérdésből, álló tesztből áll. A tesztben 5 röviden megválaszolandó jogi kérdés (kérdésenként max. 2 pont, összesen 10 pont), és egy-egy kifejtendő jog és etika kérdés lesz. (Kérdésenként max. 5-5 pont, összesen 10 pont) Az elérhető maximális pontszám: 20 pont. A tesztben szereplő 7 kérdés, 100 előre megadott kérdésből lesz összeállítva, több variációban. A kérdéseket egy hónappal a vizsgaidőszak előtt, a www.diplomacia.hu honlapon hozzáférhetővé tesszük.
A vizsgákat, szigorú felügyelet mellett, időpontonként több turnusban, max. 40 fős csoportokban fogjuk lebonyolítani.

A kérdések megválaszolására 40 percük lesz!

A teszt pontszámainak értékelése a következő lesz:
0-11 pont elégtelen
12-13-14 pont elégséges
15-17 pont közepes
18-19 pont jó
20 pont jeles

Az értékelés módszere: Lásd "Vizsgakövetelmény" pontot.

Irodalomjegyzék:

Az előadásokon elhangzottak mind két témakörből egyértelműen vizsgaanyagnak minősülnek!!

Kötelező irodalom:

JOG:

  • Kaponyi Erzsébet: „Fejezetek a Nemzetközi gazdasági kapcsolatok jogából" című tankönyve, 2003. Aula

ETIKA:

  • Boda Zsolt: "A nemzetközi kapcsolatok etikája" in Fekete L. (szerk.): Kortárs etika (Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 2004), 98-126. o.
  • Boda Zsolt: Globális ökopolitika (Helikon, Budapest, 2004), 8. fej. (156-173. o.), és 9. fej. (185-192. o.)

Ajánlott irodalom (jog):

  • Burián László-Kecskés László-Vörös Imre:Magyar Nemzetközi Magánjog, Egyetemi tankönyv, 2. Kiegészített, javított kiadás, Logod Bt. 1999
  • Berke Barna - Burián László - Boytha György - Dienes Oehm Egon - Király Miklós - Martonyi János - Mádl Ferenc: Az Európai Közösség Kereskedelmi Joga, KJK. Budapest, 1999
  • Darázs Lénárd - Faludi Gábor - Kisfaludi András - Pajor-Bytonski Magdaléna - Vékás Lajos: szerk. Vékás Lajos Európai Közösségi jogi Elemek a Magyar Magán-és Kereskedelmi Jogban, KJK/Kerszöv, Budapest, 2001
  • Az Európai integráció alapszerződései 2. szerk.dr Fazekas Judit, KJK/Kerszöv, Budapest, 2002
  • Blahó András-Prandler Árpád: Nemzetközi Szervezetek és IntézményekAULA, Budapest, 2004
  • Boda Zsolt-Radácsi László (szerk.): Vállalati etika AULA, Budapest, 1997

 

A tantárgy oktatója:

A tantárgy tananyagának leírása:

  1. A nemzetközi magánjogi jogviszony fő szabályai és a Jogi személyek a nemzetközi gazdasági kapcsolatokban.
    A székhely joga, az ún. kontrollelmélet, a székhelyáthelyezés kérdése,
  2. A multinacionális vállalatok a nemzetközi gazdasági kapcsolatokban, szabályozási kísérletek (ENSZ, ILO, OECD stb.)
  3. Az állam a nemzetközi gazdasági kapcsolatokban. Az immunitás, a nemzetközi gazdasági kapcsolatok szervezése-irányítása, a fontosabb ENSZ intézmények
  4. GATT/WTO hatásköre és működési szabályai
  5. Regionális gazdasági szervezetek Európában (OECD, az Európai Közösség, EFTA, EGT, CEFTA célja, hatásköre)
  6. A kereskedelmi társaságok fő szabályai: a német, a francia és az angol társasági jog fő jellemzői
  7. Bevezetés az Európai Közösség társasági jogába, az Európai Gazdasági Egyesülés (EEIG), az Európai Részvénytársaság (SE) fő szabályai.
  8. A kis- és középvállalkozások jogi szabályozása az EU-ban. Az EU társasági jogi irányelvei, az elektronikus kereskedelemre vonatkozó közösségi jogi irányelvek
  9. Bevezetés az Európai Közösség versenyjogába.
    Az általános kartelltilalom, a gazdasági erőfölénnyel való visszaélés tilalma, a fúziókontroll, a tagállamokra vonatkozó szabályok, a magyar és a közösségi versenyjog kapcsolata
    Fontosabb versenyjogi esetek. (Luxemburgi Bíróság esetjoga.)
  10. A nemzetközi kötelmi jog egységesítésére irányuló törekvések.
    A Hágai Nemzetközi Magánjogi Konferencia, az UNIDROIT
    Nemzetközi Szerződések Alapelvei", a Bécsi Vételi Egyezmény, INCOTERMS 2000
  11. A külföldi beruházások, a tulajdon- és beruházás védelme
    A külföldiek magyarországi befektetései, a külföldi vállalatalapítás szabályai, a külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepei és kereskedelmi kirendeltségei; a külföldi beruházások jogi védelme
  12. A nemzetközi gazdasági etika alapfogalmai.
    Univerzalizmus és relativizmus a nemzetközi etikában. A szabályozás problémája. A fejlődés fogalma és etikai tartalma.
  13. A nemzetközi kereskedelem etikája.
    A méltányos kereskedelem fogalma és megvalósítása.
  14. A multinacionális vállalatok etikai problémái.
    A nemzetközi etikai kódexek, és az etikai önszabályozás egyéb eszközei. Felelős vállalati döntéshozatal nemzetközi kontextusban.

 

Kompetenciák leírása: A hallgatóknak átfogó és alapos tájékozottságot szerezhetnek a nemzetközi gazdasági kapcsolatok résztvevőiről, illetve az azokat irányító fontosabb intézmények működéséről (pl. WTO). Az előadásokon résztvevő hallgatók sokoldalú ismereteket kaphatnak a multinacionális vállalatok tevékenységének szabályozásáról, a nemzetközi kereskedelmi társaságokról, külföldi kereskedelem és befektetések nemzetközi szabályairól, és az Európai Unióval kapcsolatos sajátos jogi normákról, gyakorlati példákkal és jogesetekkel illusztrálva. Ezek az ismeretek nagyrészt lexikális tudásuk bővítését, másrészt az összefüggések felismerésére, a problémák megoldására irányuló kézség elsajátítását jelenti
E tárgy által a hallgatók betekintést kaphatnak az egyes diszciplínák – történetesen a nemzetközi gazdasági kapcsolatok joga és az etika - összefüggéseibe, megismerhetik e két tárgykör megközelítési módját és elveit.

A hallgató egyéni munkával megoldandó feladatai: A szorgalmi időszakban külön feladatok nem lesznek.

A foglalkozásokon való részvétel követelményei: A TVSZ szabályainak megfelelően.

Félévközi ellenôrzések: VIZSGAKÉRDÉSEK

1. A nemzetközi magánjog hatálya alá tartozó kérdések
2. A kapcsolóelvek fogalma és fajtái, a lex fori
3. A belföldi jogegyenlőség elve
4. Az irányadó jog mellőzésének esetei
5. A joghatóság fogalma, fajtái és a viszonosság
6. A különös joghatóság: külföldi vállalkozások és önálló vállalkozók
7. A különös joghatóság: a fogyasztói – és munkaszerződések
8. A vagyonjogi jogvitákra vonatkozó joghatósági kikötések
9. Mikor kell elismerni a külföldi bíróság határozatát?
10. Mikor nem ismerhetők el a külföldi határozatok?
11. A választottbírósági eljárás jellemzői
12. A jogi személy honossága, a székhely joga
13. ILO: lehetőségek és bánásmódok egyenlősége
14. ILO: a foglalkoztatás támogatása, foglakoztatás-biztonság
15. ILO: munkaügyi kapcsolatok, jóhiszemű tárgyalások elve
16. OECD Deklaráció: a multinacionális vállalatok fogalma
17. OECD Deklaráció: a multik szerepe a nk. kereskedelemben (+-)
18. OECD Deklaráció célkitűzései
19. OECD Deklaráció: a nemzeti elbánás elve
20. OECD Deklaráció: ajánlások a multik számára
21. OECD Deklaráció: a nyilvánosságra hozatal-lényeges információk
22. OECD Deklaráció: környezetvédelem
23. OECD Deklaráció: a korrupció, vesztegetés és zsarolás elleni harc
24. OECD Deklaráció: a verseny és az adózás
25. Az állam immunitásának fogalma és fajtái
26. Az ECOSOC regionális bizottságai (1 részletesebben)
27. Az ENSZ Charta az Államok Gazdasági és Politikai Jogairól
28. Az ENSZ Millenniumi Nyilatkozatának fejezetei
29. A Millenniumi Fejlesztési Célok /MDGs/ (1-8)
30. MDGs: a globális partneri viszony előmozdítása-előirányzatok
31. Az ENSZ: Global Compact hálózat résztvevői és célkitűzései
32. Az ún. Bretton Woods-i intézmények: a Világbank jellemzői
33. Az ún. Bretton Woods-i intézmények: a Nemzetközi Valutaalap
34. Az UNCTAD és az ITC
35. Az UNCITRAL céljai és fontosabb egyezményei (min. 3)
36. A GATT/WTO hatálya alá tartozó kérdések, a WTO tagjai
37. A GATT/WTO struktúrája, a Miniszteri Konferenciák
38. A Dohai forduló eseményei és összeomlásának okai
39. A WTO Egyezmény mellékletei és kapcsolódó jogi szabályozások
40. A WTO tanácsok működése
41. A legnagyobb kedvezményes elbánás elve
42. A GSP rendszere
43. Az Európai Közösség: az ACP/OCT kapcsolatok
44. Az EK kooperációs politikája: az Euro-meditterán együttműködés
45. Az Európai Közösség: a Csatlakozási Szerződések joghatásai
46. Az Európai Közösség: transzatlanti gazdasági kapcsolatok
47. Az Európai Közösség: ASEM, ASEAN
48. Az Európai Közösség: Japán és Kína
49. Az EFTA és az EGT
50. A kereskedelmi társaságok jellemzői
51. A német társasági jog alapjai, a GmbH
52. A német társasági jog: a csendes társaság (stG)
53. A betéti részvénytársaságok (német, francia)
54. A francia részvénytársaságok fajtái, jellemzői
55. Az angol társaságok (privat/public) alapítása
56. Partnership formák szabályai
57. Public limited company szabályai
58. Unlimited és a holding company
59. A bennfentes üzleti kapcsolatokra vonatkozó szabályok (UK)
60. Az offshore cégek jellemzői; UK Offshore Co.
61. Az EGE alapítása és működési szabályai
62. EU Charter for Small Enterprises
63. SE alapítási lehetőségei: SE holding
64. SE alapítási lehetőségei: SE leányvállalat
65. SE szervezeti felépítése
66. SE: a dolgozói részvétel szabályozása (2001/86/EK irányelv)
67. Az információs társadalmi szolgáltatások kritériumai
68. Az elektronikus aláírásról szóló közösségi irányelv
69. Az UNIDROIT Alapelvek: „lex mercatoria”
70. Az UNIDROIT Alapelvek: a jóhiszeműség és tisztességes eljárás
71. Az UNIDROIT Alapelvek: az ésszerűség követelménye
72. Bécsi Vételi Egyezmény: személyi-területi hatálya,
73. Bécsi Vételi Egyezmény: az alapvető szerződésszegés fogalma,
74. A külföldi beruházások fajtái
75. A Washingtoni Beruházás-védelmi Egyezmény
76. A MIGA szerinti biztosítási események
77. A biztosítás eljárása a MIGA szerint
78. A kétoldalú beruházásvédelmi egyezmények jellemzői
79. EU versenyjoga: A kartelltilalom általános szabálya
80. EU versenyjoga: A mentesítés (exemption) feltételei
81. A versenykorlátozások mentesítése: egyedi mentességek
82. A versenykorlátozások mentesítése: csoport-mentességek
83. EU versenyjoga: Nemleges megállapítás (negative clearance)
84. EU versenyjoga: A horizontális megállapodások fogalma, fajtái
85. A vertikális megállapodások fogalma, fajtái (min. 5)
86. A monopolhelyzettel való visszaélés tilalma
87. EU versenyjoga: A gazdasági erőfölény fogalma la Roche ügy
88. EU versenyjoga: Az erőfölényes helyzet - Chiquita Banán ügy
89. EU versenyjoga: Az együttes erőfölény - Olasz síküveg ügy
90. Az állami támogatások: WTO szabályozás
91. Az állami támogatások: EU szabályozás
92. A vállalati fúziók és felvásárlások szabályai az EU-ban
93. Mit jelent az univerzalizmus, a relativizmus és a pluralizmus a nk. etikában?
94. Mit jelent az anarchia/rendezetlenség problémája a nemzetközi etikában?
95. Mit jelent a globális turbulencia, és mi az etikai következménye?
96. Hogyan értelmezhető a globális igazságosság, és melyek a gyakorlati megnyilvánulásai?
97. Adja meg a méltányos kereskedelem három értelmezését, a hátterüket alkotó etikai érveket, és gyakorlati következményeiket!
98. Melyek azok a gyakorlati problémák, amelyek megakadályozzák az emberi és ökológiai kizsákmányolás elkerülésére irányul méltányos kereskedelem megvalósulását?
99. Mutasson be három nki. standardot, amelyek a vállalatok etikai teljesítményének növelését szolgálják!
100. Ismertesse Donaldson algoritmusát!

Vizsgaidőpontok 2007/2008

2007. december 18.kedd E 236 14h-13h
2008. január 8.kedd E 236 14h-13h
2008. január 15.kedd E 236 14h-13h

Minden alkalommal 40-40fő jelentkezhet.
2008. január 22.kedd E 238 14h UV illetve javítási lehetőség azoknak, akik január 15-én vizsgáztak először.

Kaponyi Erzsébet jegybeírás időpontjai 2007/2008

2007. december 20. csütörtök C 523 11h-12h
2008. január 10. csütörtök C 523 11h-12h
2008. január 17. csütörtök C 523 11h-12h
2008. január 24. csütörtök C 523 11h-12h

Kérem, az indexeket NE hagyják a fachomban!