Nemzetközi gazdasági kapcsolatok joga és etika
(Int’l business law and ethic)

A tárgy, a gazdasági jogi ismeretekre építve – a teljesség igénye nélkül – a nk. gazd. kapcsolatok egyes területeit kívánja bemutatni, és ismerteti a nk. gazd. kapcsolatok főszereplőit (természetes személyek, jogi személyek, állam, nemzetközi gazdasági szervezetek) továbbá bemutatja a nk. gazdasági kapcsolatok tipikus jogintézményeit. Kiemelt figyelmet szentel a tárgy a jogegységesítési törekvéseknek, a külföldi beruházások jogi védelmének, illetve az EU jogharmonizációval összefüggő kérdéseknek, különös tekintettel az EU társasági jogára, és versenyjogára. Az angolszász oktatásban meghonosodott rendszerhez hasonlóan, a jogi ismeretek mellett azok etikai vonatkozásait is szeretnénk a hallgatókkal megismertetni, abból kiindulva, hogy a jog mellett a társadalmi szereplők etikai önszabályozása is jelentős szerepet játszik a gazdaság regulációjában. A tárgy bemutatja a gazdasági etika és a nemzetközi etika alapfogalmait és alapproblémáit, majd részletesebben kitér a nemzetközi fejlődés, a nemzetközi kereskedelem és a multinacionális vállalatok tevékenységének etikai vonatkozásaira.

VIZSGAKÉRDÉSEK
“Nemzetközi gazdasági kapcsolatok joga és etikája”
2008/2009. tanév

1. A kapcsolóelvek fogalma és fajtái, a lex fori
2. A belföldi jogegyenlőség elve
3. Az irányadó jog mellőzésének esetei
4. A joghatóság fogalma, fajtái és a viszonosság
5. Mikor kell elismerni a külföldi bíróság határozatát?
6. Mikor nem ismerhetők el a külföldi határozatok?
7. A választottbírósági eljárás jellemzői
8. A jogi személy honossága, a székhely joga
9. ILO Tripartit Nyilatkozat: a kormányok feladata, foglalkoztatás kérdése
10. ILO Tripartit Nyilatkozat: lehetőségek és bánásmódok egyenlősége
11. ILO Tripartit Nyilatkozat: munkaügyi kapcsolatok
12. ILO Tripartit Nyilatkozat a jóhiszemű tárgyalások elve
13. OECD Deklaráció: a multinacionális vállalatok fogalma
14. OECD Deklaráció: a nemzeti elbánás elve
15. OECD Deklaráció: a nyilvánosságra hozatal-lényeges információk
16. OECD Deklaráció: környezetvédelem
17. OECD Deklaráció: a korrupció, vesztegetés és zsarolás elleni harc
18. OECD Deklaráció: a verseny és az adózás
19. Az állam immunitásának fogalma és fajtái
20. Az ENSZ Charta az Államok Gazdasági és Politikai Jogairól
21. Az ENSZ Millenniumi Nyilatkozatának fejezetei
22. A Millenniumi Fejlesztési Célok /MDGs/ (1-8)
23. MDGs: a globális partneri viszony előmozdítása-előirányzatok
24. Az ENSZ: Global Compact hálózat résztvevői és célkitűzései
25. Az ún. Bretton Woods-i intézmények: a Világbank jellemzői
26. Az ún. Bretton Woods-i intézmények: a Nemzetközi Valutaalap
27. Az UNCTAD és az ITC
28. A GATT/WTO hatálya alá tartozó kérdések, a WTO tagjai
29. A GATT/WTO struktúrája, a Miniszteri Konferenciák
30. A Dohai forduló eseményei és összeomlásának okai
31. A WTO Egyezmény mellékletei és kapcsolódó jogi szabályozások
32. A WTO tanácsok működése
33. A legnagyobb kedvezményes elbánás elve
34. A GSP rendszere
35. Az Európai Közösség: az ACP/OCT kapcsolatok
36. Az Európai Közösség: transzatlanti gazdasági kapcsolatok
37. Az Európai Közösség: ASEM, ASEAN
38. Az Európai Közösség: Japán és Kína
39. Az EFTA, az EGT és a CEFTA
40. A kereskedelmi társaságok jellemzői
41. A személyegyesülés típusú kereskedelmi társaságok jellemzői
42. A tőkeegyesítő kereskedelmi társaságok jellemzői
43. A csendestársaság (stille Gesellschaft, stG)
44. A német betéti részvénytársaság (Kommanditgesellschaft auf Aktien, KgaA)
45. A francia tőkeegyesülés típusú társaságok
46. A francia Kft. (Socičté ŕ responsabilité limitée, SARL)
47. A francia részvénytársaság jellemzői (Société anonym, SA)
48. A francia betéti részvénytársaság (Sociétés en commandite par actions, SCA)
49. A francia Egyszerűsített Rt. (Socičté par actions simplifiée, SAS)
50. Angol társasági formák:“limited company”-”unlimited company”
51. Főbb különbségek a “private company”-“public company” között
52. A Partnership formák
53. Az angol tőkeegyesítő társaságok fajtái
54. Public limited company (plc)
55. A bennfentes üzleti kapcsolatok (insider dealing) tilalma
56. A private company limited by shares (Limited Co.)
57. A private company limited by guarantee
58. Unlimited company
59. Holding company
60. Offshore company
61. Önálló európai közösségi jogalanyiságú társasági formák
62. Európai Gazdasági Egyesülés (EGE) jellemzői
63. Európai Részvénytársaság (SE) alapítása
64. Európai Részvénytársaság (SE) szervezeti felépítése, irányítása
65. Európai Részvénytársaság (SE) a munkavállalók bevonása 2001/86/EK irányelv
66. Európai szövetkezeti társulás (European Cooperative Society)
67. Európai Vállalat (European Private Company "EPC")
68. Kisvállalkozások Európai Chartája
69. Az információs társadalmi szolgáltatások kritériumai
70. Az elektronikus aláírásról szóló közösségi irányelv
71. Az UNIDROIT Alapelvek: „lex mercatoria” körébe tartozó elvek
72. Az UNIDROIT Alapelvek: a jóhiszeműség és tisztességes eljárás
73. Az UNIDROIT Alapelvek: az ésszerűség követelménye
74. Bécsi Vételi Egyezmény: személyi-területi hatálya,
75. Bécsi Vételi Egyezmény: a szerződésszerű teljesítés fogalma
76. Bécsi Vételi Egyezmény: az alapvető szerződésszegés fogalma
77. A külföldi beruházások fajtái
78. A Washingtoni Beruházás-védelmi Egyezmény
79. A MIGA szerinti biztosítási események
80. A kártérítés szabályai a MIGA szerint
81. EU versenyjoga: A kartelltilalom általános szabálya
82. EU versenyjoga : A mentesítés (exemption) feltételei
83. A versenykorlátozások mentesítése: egyedi és csoportmentességek
84. EU versenyjoga: Nemleges megállapítás (negative clearance)
85. A horizontális és vertikális megállapodások
86. A monopolhelyzettel való visszaélés tilalma
87. EU versenyjoga: A gazdasági erőfölény fogalma la Roche ügy
88. EU versenyjoga: Az erőfölényes helyzet - Chiquita Banán ügy
89. EU versenyjoga: Az együttes erőfölény - Olasz síküveg ügy
90. Az állami támogatások: WTO szabályozás
91. Az állami támogatások: EU szabályozás
92. A vállalati fúziók és felvásárlások szabályai az EU-ban
93. Mit jelent az univerzalizmus, a relativizmus és a pluralizmus a nk. etikában?
94. Mit jelent az anarchia/rendezetlenség problémája a nemzetközi etikában?
95. Mit jelent a globális turbulencia, és mi az etikai következménye?
96. Hogyan értelmezhető a globális igazságosság, és melyek a gyakorlati megnyilvánulásai?
97. Adja meg a méltányos kereskedelem három értelmezését, a hátterüket alkotó etikai érveket, és gyakorlati következményeiket!
98. Melyek azok a gyakorlati problémák, amelyek megakadályozzák az emberi és ökológiai kizsákmányolás elkerülésére irányul méltányos kereskedelem megvalósulását?
99. Mutasson be három nki. standardot, amelyek a vállalatok etikai teljesítményének növelését szolgálják!
100. Ismertesse Donaldson algoritmusát!

Vizsgaanyag: Az előadásokon elhangzottak mind két témakörből egyértelműen vizsgaanyagnak minősülnek!!

JOG:
- Kaponyi Erzsébet: „Fejezetek a Nemzetközi gazdasági kapcsolatok jogából" című tankönyve, 2003. Aula

ETIKA:
- Boda Zsolt: "A nemzetközi kapcsolatok etikája" in Fekete L.(szerk.): Kortárs etika (Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 2004), 98-126. o.
- Boda Zsolt: Globális ökopolitika (Helikon, Budapest, 2004), 8. fej. (156-173. o.), és 9. fej. (185-192. o.)

A számonkérés módja és a hallgatókkal szemben támasztott követelmények:

A vizsgáztatás, írásban fog történni. A vizsga a fenti kérdéssorból összeállított, 7 kérdést tartalmazó tesztből áll. A tesztben 5 röviden megválaszolandó jogi kérdés (kérdésenként max. 2 pont, összesen 10 pont), és egy-egy kifejtendő jog és etika kérdés lesz. (Kérdésenként max. 5-5 pont, összesen 10 pont) Az elérhető maximális pontszám: 20 pont.

A vizsgákat, szigorú felügyelet mellett, időpontonként több turnusban, max. 40 fős csoportokban fogjuk lebonyolítani. A kérdések megválaszolására 40 percük lesz!

A teszt pontszámainak értékelése a következő lesz:
0-11 pont elégtelen
12-13-14 pont elégséges
15-17 pont közepes
18-19 pont jó
20 pont jeles

Budapest, 2008-12-08.

Kaponyi Erzsébet és Boda Zsolt sk.