Válságok és konfliktusok a Közel-Keleten

A közel- és közép-keleti régió hosszú ideje a világ egyik legakutabb
válsággóca. A már több évtizedes múltra visszavezethető arab-izraeli konfliktus mellett egyéb
konfliktusok és fegyveres összecsapások sora okoz szinte állandó feszültséget. 2001. szeptember
11-e óta pedig a nemzetközi terrorizmus vált a világ első számú biztonsági problémájává. Miután a
jelentősebb terrorakciók elkövetői zömmel iszlám civilizációs hátterűek, egyesek szerint az iszlám és
a Nyugat konfliktusa határozza meg a 21. század elejét. Az „arab tavasz” nem váltotta be a hozzá
fűzött reményeket, országok sorában robbantak ki fegyveres összecsapások, alakult ki
polgárháborús („kliens-háborús”) – vagy polgárháború közeli – helyzet, fokozódott az instabilitás.
Megjelent a színen egy új, a korábbiaktól jelentősen eltérő dzsihádista szervezet, az Iszlám Állam. Az
erőviszonyok a térségben az elmúlt években számottevő mértékben átalakultak, változott az
erőegyensúly a térség arab államai (mindenekelőtt Szaúd-Arábia) és nem arab államai (Irán,
Törökország és Izrael) között. A Közel-Kelet párhuzamos válságai jelentős mértékben hozzájárultak a
2015-ben kirobbant migrációs válsághoz, amely Európa, az Európai Unió helyzetét is befolyásolja. A
megszaporodott európai terrorakciók nyomán tanui lehetünk az „iszlám/iszlamista fenyegetés”
„biztonságiasításának”, sokak szerint Európa „háborúban áll”, s az „ellenség” a dzsihádizmus, az
iszlamizmus, sőt egyes álláspontok szerint maga az iszlám, amely Európától „idegen kultúra”. A
tárgy célja, hogy a fontosabb válságok, konfliktusok, illetve fegyveres összecsapások elemzésén át
rámutasson a Közel-Kelet hatalmas geostratégiai jelentőségére és bemutassa a kérdéskör regionális
és globális összefüggéseit is.