Nemzetközi kapcsolatok szak > A szak története

Közép- és Kelet-Európában elsőként a Budapesti (akkor: Marx Károly) Közgazdaságtudományi Egyetemen jött létre egyetemi szinti nemzetközi kapcsolatok (külügyi) szakképzés. 1963-ban alakult meg a Nemzetközi Kapcsolatok tanszék Réczei László egyetemi tanár vezetésével (tagjai között olyan nemzetközi szaktekintélyekkel, mint Herczegh Géza, Juhász Gyula, Hanák Péter, Bokorné Szegő Hanna vagy Ustor Endre) kifejezetten azzal a céllal, hogy a szak oktatását végezze. 1963 szeptemberében kezdte meg tanulmányait az első harminc nemzetközi kapcsolatok szakos hallgató, akik 1967-ben kapták meg diplomájukat.

Megalakulása óta a szak a magyar külügyi szakértő-, illetve diplomata-utánpótlás első számú bázisa, az egyedüli egyetemi szinti külügyi szakképzést végző szak Magyarországon. Emiatt is mindvégig szoros kapcsolat alakult ki a szak illetve a szakfelelős tanszék és a Külügyminisztérium között: a Külügyminisztérium munkatársai a szak megalakulásától kezdve napjainkig tevékeny részt vállalnak a szak oktatásában. Ez a kapcsolat a kilencvenes években tovább erősödött: a rendszerváltozás utáni első külügyminiszter (a jelenlegi washingtoni nagykövet) a szakfelelős tanszék oktatói közül került ki, a második külügyminiszter évente többször is találkozott a szak hallgatóival, s a harmadik külügyminiszterrel is jó és közvetlen a kapcsolat.

A szak egyetemen belüli státusza az egyetem képzéskorszerűsítési programjainak megfelelően többször is megváltozott.

• 1963-tól 1968-ig szakként működött: a hallgatók közvetlenül a szakra nyertek felvételt, vagyis már az első évben megkezdődött a szaktárgyak oktatása.
  
• Az 1968-ban bevezetett egyetemi reform nyomán a szak megosztott szakként és szakágazatként, mint a külkereskedelmi és nemzetközi kapcsolatok szak nemzetközi kapcsolatok szakágazata miködött tovább: az első évben általános közgazdasági képzés folyt, a másodikban került sor a külkereskedelmi szakképzésre, a harmadik és negyedik évfolyamon pedig a nemzetközi kapcsolatok szakágazati képzésre.
  
• 1976-ban a szak ismét visszanyerte önállóságát: a szakoktatás az első évfolyam általános jellegi képzése után vette kezdetét.
  
• Az 1988 szeptemberétől bevezetett új reformtantervben a nemzetközi kapcsolatok képzés a társadalomgazdasági szakon belüli speciális, félszakos jellegi főszakirány formájában kapott helyet. Az első két év általános közgazdasági képzése után a harmadik év un. felvezető tárgyai keretében már bizonyos nemzetközi szaktárgyak hallgatására is lehetőség nyílt, a szakirányképzésre pedig - a szakirány félszakos jellege következtében a többi szakiránynál bővebb órakeretekben - negyed- és ötödévben került sor.
  
• 1993. szeptember 1-jei hatállyal a megszüntetett társadalomgazdasági szak helyett újra szakként indul a nemzetközi kapcsolatok szak.
  

A szak státuszában időről-időre bekövetkező változások lényegében nem érintették a szak oktatási programját.

A kilencvenes évek elejéig évente 25-30 hallgató nyert a szakra felvételt. A történelmi változások, Magyarország nyitottságának fokozódása és a nemzetközi kapcsolatokhoz magas szinten értő szakemberek iránt rohamosan növekvő igények következtében a szakra felvett hallgatói létszámkeret a kilencvenes években fokozatosan növekedett 40, 70 majd 90 főre, s végül elérte a jelenlegi 100 (V. évfolyam) illetve 120 (IV. évfolyam) főt.

Bár az oktatási tematika az igényeknek és a követelményeknek megfelelően állandóan korszerűsödött, a tantárgyak struktúrája - megfelelően az inter(multi)diszciplinaritás nemzetközileg elfogadott rendszerének - nem változott lényegesen. A nemzetközi kapcsolatok szakképzésben kezdettől fogva négy alapvető diszciplína képviselteti magát: a történelem, a (nemzetközi) jog, a (nemzetközi) politikatudomány és a (nemzetközi politikai) gazdaságtan. Ezekhez járult ötödikként a kilencvenes évek derekától a civilizációs illetve regionális tanulmányok. A felsorolt diszciplinák mellett nagy szerep jut a nemzetközi munkakörök betöltéséhez szükséges speciális képességek fejlesztésének és természetesen a nyelveknek.

Magyarország euroatlanti integrációs szervezetekhez törtlénő csatlakozásának felgyorsulása következtében a kilencvenes évek derekán a szak struktúrája is változott: két főszakirány került bevezetésre: a korábbi nemzetközi kapcsolatok szak profilját inkább továbbvivő külügyi, valamint az európai integrációs folyamat kérdéseiben járatos szakértőket képező Európa.

Hagyományosan szoros és jó kapcsolat alakult ki a szak és a Magyarország külkapcsolatait bonyolító intézmények (Külügyminisztérium, Országgyilés Külügyi és Európai Integrációs Bizottságai, Országgyilés Külügyi Hivatala) között. Mindez a szak hallgatói számára lehetővé teszi az élő kapcsolattartást a magyar külpolitika formálásában meghatározó intézményekkel és vezető személyiségekkel.

A nemzetközi kapcsolatok szakon diplomát szerzett hallgatók minden tekintetben felveszik a versenyt a hasonló profilú külföldi intézményekben végzett hallgatókkal. Kiváló felkészültségüket jelzi, hogy közülük sokan nyernek felvételt továbbtanulás céljából a világ vezető külügyi iskoláiba (Edmund A. Walsh School of Foreign Service of the Georgetown University, School of Advanced International Studies Bologna Center of the Johns Hopkins University, Diplomatische Akademie, Wien stb.).