Az egyetemi szinti nemzetközi tanulmányok alapképzési szak célja olyan szakemberek képzése, akik a megszerzett általános mûveltség, társadalomtudományi elméleti alapok és magas szinti idegennyelv-tudás mellett a külügyek, a külkapcsolatok valamennyi területén (diplomácia, nemzetközi gazdasági, kulturális, tudományos, biztonság- és védelempolitikai, sport, környezetvédelmi kapcsolatok, kommunikáció) megfelelő ismeretekkel rendelkeznek.
A szak célja olyan multidiszciplináris tudással felvértezett szakemberek képzése, akik széles köri történeti ismeretekkel, megalapozott elméleti felkészültséggel rendelkeznek a nemzetközi jog, a nemzetközi gazdaságtan és a nemzetközi politikaelmélet kérdésköreiben, járatosak az euroatlanti integrációs folyamat különböző területein, tájékozottak az Európán kívüli régiók sajátosságaiban is, eligazodnak a nemzetközi szervezetek világában, képesek idegen nyelven is tárgyalni, megfelelően képviselni és érvényesíteni Magyarország érdekeit a nemzetközi kapcsolatokban, különös tekintettel Magyarország részvételére az euroatlanti integrációs folyamatokban.
A nemzetközi tanulmányok szakon megszerzett komplex tudással minisztériumokban, kormányzati szerveknél, állami- és magántársaságoknál, nemzetközi szervezeteknél, európai integrációs intézményekben, tömegtájékoztatással, hírközléssel foglalkozó intézményekben illetve különböző egyéb, nemzetközi kapcsolatokat bonyolító intézményekben lehet elhelyezkedni.
A képzés két fokozatú: a társadalomtudományi alapozó képzés után kerül sor a külügyi szakképzésre. Két főszakirány felvételére nyílik lehetőség: egyik a Diplomáciai, másik az Európa. A képzési idő 10 félév, az oklevél megszerzéséhez szükséges hallgatói teljesítmény 300 tanulmányi pont (kredit).
Az egyetem elvégzése után a hallgatók "okleveles nemzetközi kapcsolatok szakértő" diplomát kapnak.
A felvétel közvetlenül a szakra történik.
A képzés három fő tanulmányi területre oszlik:
- Az értelmiségi léthez szükséges széles, átfogó ismeretek. Ide tartoznak a következő társadalomtudományi ismeretek: szociológia, filozófia, gazdaság- és társadalomtörténet, pszichológia, továbbá az idegen nyelvek.
- Módszertani ismeretek: matematika, statisztika, informatika, társadalomkutatás metodológiája, logika, forráselemzés.
- A külügyi szakképzéshez kapcsolódó ismeretek
- történelem (nemzetközi kapcsolatok története, Kelet-Közép-Európa története, a magyar külpolitika története, az európai integráció története, kultúra- és vallástörténet stb.)
- jog (nemzetközi jog, diplomáciai és konzuli jog, összehasonlító államjog, nemzetközi magánjog, nemzetközi szervezetek, EU-jog stb.)
- politikatudomány (nemzetközi politika elmélete, külpolitikai döntéshozatal, biztonságpolitika, aktuális nemzetközi kérdések, magyar kül- és biztonságpolitika stb.)
- közgazdaságtan (nemzetközi gazdaságtan, nemzetközi politikai gazdaságtan, nemzetközi pénzügyek, az integráció gazdaságtana, nemzetközi kereskedelempolitikák stb.)
- civilizációs- és regionális tanulmányok (civilizációk, kultúrák, nemzetközi rendszer, európai civilizáció, Európai Unió, Kelet-Közép-Európa, Kelet- és Délkelet-Európa, szovjet-orosz tanulmányok, Észak-Amerika, Latin-Amerika, iszlám világ, Fekete-Afrika, Kína, Kelet- és Délkelet-Ázsia)
- gyakorlati, készségfejlesztő ismeretek (diplomáciai protokoll, a diplomácia gyakorlati kérdései, nemzetközi tárgyalástechnika, esettanulmányok, kommunikáció stb.)
- külügyi szaknyelv, illetve a szaktárgyak oktatása részben idegen nyelven. A diploma megszerzésének feltétele
- angol és egy további idegen nyelvből felsőfokú C típusú, államilag elismert nyelvvizsga (amelyek közül legalább az egyik szakmai anyaggal - külügyi szaknyelv - bővített), vagy
- egy idegen nyelvből általános felsőfokú C típusú és két további idegen nyelvből szakmai anyaggal - külügyi szaknyelv - bővített középfokú C típusú, államilag elismert nyelvvizsga, amelyek közül az egyik az angol nyelv
|