FIGYELEM! A jelentkezés határidejét 2018. június 8. (péntek) éjfélig meghosszabbítottuk.
Az eddig történt jelentkezések érvényesek,
a jelentkezési idôpontok nem befolyásolják az oktatók választását.

A szakszemináriumokra elektronikusan tud jelentkezni » (határidő: 2018. június 8. 24.00 óra)

Mivel egy szakszemináriumra korlátozott számú hallgató jelentkezhet (a szakszeminárium-vezetők állapítják meg a létszámkorlátot, ami általában 5 fő), ezért kérjük, hogy az elektronikus nyomtatványt a sorrendiség figyelembevételével töltse ki. Mindenképpen ajánlatos három szakszemináriumra jelentkeznie, mivel ha nem jut be pl. az első két helyre és harmadikat nem adott le, csak a maradék szakszemináriumokból választhat a pótjelentkezés során 2018. június 8. 24.00 óráig.

A jelentkezésekkel, témaválasztással kapcsolatban ne felejtse el áttekinteni az "Eljárásrend"-et és a "Gyakori kérdések, válaszok" oldalt, ahol Ön is tehet fel kérdéseket!

szakszeminárium-vezető	szakszeminárium témakörei		max. létszám	külön- eljárásban
dr. Békés Csaba»	A hidegháború története. Magyarország nemzetközi kapcsolatai 1945 után		3 fő	igen
dr. Békési László	Szovjet és orosz külkapcsolatok: befagyott konfliktusok a colt Szovjetunió utódállamai között. A hallgatók kivŕlasztanak egy-egy olyan konfliktust, mely jelenleg nem megoldott a tčrsęgben. Lehetősčg nyílik a konfliktus törtčnetčnek feltárŕsáta, az esemčnysor bemutatŕsŕra, összehasonlítŕsra mŕs konfliktusokkal és a jövőbeli lehetsčges forgatókönyvek szâmbavételre is.		3 fő	-
dr. Bradean-Ebinger Nelu»	Az EU aktuális folyamatai. Nyelvpolitika Európában		3 fő	-
dr. Csicsmann László	Átalakuló Közel-Kelet: Az iráni-szaúdi versengés – hatalmi egyensúly kérdése a Közel-Keleten – államkudarc Szíriában, Líbiában, Irakban és Jemenben – A monarchiák stabilitása? (Jordánia és Marokkó példája) – Az izraeli-palesztín kérdés – Törökország és a kurd kérdés – Mérsékelt és radikális iszlamista mozgalmak a Közel-Keleten. Törökország Szíria politikája, Irak az Iszlám Állam után. A líbiai kérdés megoldásának lehetőségei. Tunézia mint az arab tavasz sikeres példája. EU és Közel-Kelet		3 fő	-
dr. Dévényi Kinga»	Iszlám és politika a MENA országokban. A szakszeminárium az 1990 óta az Arab Tavasz utáni időszakig a Közel-Kelet és Észak-Afrika térségében hosszabb-rövidebb ideig hatalomra jutott vagy annak megszerzésére törekvő pártok és mozgalmakat vizsgálja.		3 fő	-
dr. Gálik Zoltán»	Európai integráció: Az európai gazdasági kormányzás egyes elemeinek kiépítése, a fiskális unió megvalósításának elemei, komparatív elemzés az Amerikai Egyesült Államok és az EU föderális szintű politikái között, az Egyesült Királyság és az európai integráció aktuális kérdései, a Brexit. Az Európai Energia Unió. Biztonságpolitika: A menekültválság és az EU válaszai, a NATO és az EU közös kül- és biztonságpolitikájának együttműködése, kiberbiztonság a NATO és az EU kezdeményezésekben, az Amerikai Egyesült Államok kül- és biztonságpolitikájának aktuális kérdései		3 fő	-
Hargitai Tibor			2 fő	-
dr. Hoffmann Tamás»	Nemzetközi büntetőjog		3 fő	igen
Kardosné dr. Kaponyi Erzsébet»	Az EU aktuális kérdései 2014-2018 (bármilyen aktuális politikai vagy jogi kérdés). Emberi jogok (bármilyen tematikus vagy földrajzi téma)		2 fő	-
xKelemen Zoltán» Kelemen Zoltán» Kelemen Zoltán»	Szuverenitás, joguralom, európai egység: A szakszeminárium az európai integráció és a hagyományosnak tekinthető európai politikai eszmék összeegyeztethetőségének kérdésével foglalkozik. A hallgatók ezzel összefüggő részkérdések vizsgálatán keresztül juthatnak el szakdolgozati témájukhoz. Modern politikai eszmék történeti gyökerei: A hallgatók megismerkedhetnek a legfontosabb újkori politikai eszmék (joguralom, demokrácia, szuverenitás, kormányformák) fejlődéstörténetével és lehetőségük lesz, hogy ezek történeti előzményeinek mai relevanciáját tárgyalják szakdolgozatukban.		3 fő	-
dr. Kemenszky Ágnes»	Nyugat-Balkán; Nyugat-Balkán és az EU bővítési folyamata; nemzetközi igazgatás a Nyugat-Balkánon (Bosznia, Koszovó)		3 fő	-
dr. Kengyel Ákos»	Uniós szakpolitikák és a fejlődés előmozdítása, az EU közös költségvetésének hosszú távú reformja, a 2020 utáni többéves pénzügyi keret prioritásai, felzárkózás és versenyképesség ösztönzése, a gazdasági kormányzás megerősítésének dilemmái		3 fő	igen
dr. Kirs Eszter»	A gyülekezési jog társadalmi jelentősége és normatív keretei. Az Egyesült Államok és a nemzetközi büntetőjog.		2 fő	-
dr. Komanovics Adrienne»	Az Európai Unió intézményei közül az Európai Bizottság nagyon széles körű és átfogó hatáskörrel rendelkezik, és ekként nagy befolyást gyakorol az EU rendszerére. Mindezek ellenére számos szerző azzal érvel, hogy napjainkra ez a befolyás sokat gyengült az 1980-as évek második felétől a kilencvenes évek elejéig tartó időszakhoz képest. Milyen szerepet tölt be a Bizottság az EU intézményi struktúrájában? Hogyan változott a Bizottság szerepe az Európai Unió rendszerében? Ez a változás pozitívnak vagy negatívnak tekinthető?		3 fő	igen
dr. Kőváriné Ignáth Éva»	A Benelux országokat az európai integráció motorjaiként tartják számon, amelyek előremutató javaslataikkal mozdították előre az integrációt időről időre. A három ország EU politikája érdekes elemzési lehetőségeket ad, hasonlóan az országok politikai rendszereinek, aktuális politikai kérdéseinek vizsgálata is. Maga az Európai Unió is változások sorát éli meg, kérdés, hogy merre tart az integráció: mag-Európa, többsebességes Európa, egységes Európa?		3 fő	-
dr. Lehoczki Bernadett» Kelemen Zoltán»	Latin-Amerika tanulmányok: A XXI. század elején a latin-amerikai országok továbbra is keresik a világgazdaság fejlettebb régióihoz való kapcsolódás csatornáit, fórumait, valamint az önálló nemzetközi szereplő státusz elérésének lehetőségeit; mind a régió, mind az egyes országok szintjén. A szakszeminárium ezen folyamat lehetőségeit és akadályait térképezi fel. A kurzus arra kívánja ösztönözni a hallgatókat, hogy a latin-amerikai régió előtt álló legfőbb dilemmákat akár elméleti szinten, akár ország-tanulmány formájában dolgozzák fel. Lehetőség nyílik a latin-amerikai integrációs törekvéseknek, a régió USA-hoz vagy a volt gyarmattartókhoz való viszonyának, illetve az egyes országok belső konfliktusainak (etnikai, szociális, stb.) kutatására. A kurzus keretében a hallgatók a térség vagy egyes országai múltbeli kihívásaira is helyezhetik a hangsúlyt. A szakszeminárium csak a történelmi értelemben vett Latin-Amerikával – vagyis a nyugati félteke volt spanyol, portugál és francia gyarmataival – kíván foglalkozni. Bevándorlás- és menekültügy: A nemzetközi migráció kutatása tipikusan multidiszciplináris jellegű, számos nemzetközi politikai, gazdasági, jogi és szociológiai aspektussal. A harmadik évezred kezdetén a nemzetközi migrációs folyamat párhuzamos felgyorsulását és szélesedését tapasztalhatjuk, a világ államainak túlnyomó része tagja valamely, vagy akár több migrációs rendszernek. A szakszeminárium a nemzetközi migráció globalizálódásának folyamatával, a küldő és fogadó államok előtt álló migrációs kihívásokkal, az egyes országok bevándorlás-politikájának alakításával, fejlődés és migráció kapcsolatával, valamint a bevándorlók társadalmi helyzetével, integrációjával foglalkozik. A nemzetközi migránsok külön csoportját képezik a menekültek, a menekültkérdés szabályozásának, szélesebb dimenzióinak kutatására szintén lehetőség nyílik a kurzus keretében.		3 fő	-
dr. Marton Péter»	Kül- és biztonságpolitika-elemzés: A szakszeminárium célja a külpolitika-elemzéshez (Foreign Policy Analysis) vagy a biztonsági tanulmányok (Security Studies) területéhez tartozó témák innovatív, elemző jellegű megközelítését, ennek megfelelő szakdolgozatok megírását segíteni. A szakdolgozatok elkészítése megfelelő nyelvtudás és az intézet engedélyének függvényében angol nyelven is lehetséges.		3 fő	-
dr. Molnár Tamás	Nemzetközi és európai uniós migrációs jog Napjainkban – a turistáktól a munkavállalás, családegyesítés vagy tanulmányok folytatása céljából történő reguláris migrációtól a hontalanokon át a menekültekig és egyéb kényszervándorokig – többen hagyják el országukat, mint valaha. Az MA szakszeminárium a migrációs folyamatok kezelésére adott nemzetközi jogi, illetve európai uniós jogi válaszokat és megoldásokat járja körül. A több, mint 247 milliós nemzetközi vándorlás rendezése természeténél fogva igényli az államok közötti együttműködést, amelyben a hagyományosan jelen lévő nemzetközi jogi szabályozás mellett régiónkban a ’90-es évek végétől kezdve az EU jogalkotása is egyre nagyobb szerepet játszik; nem egyszer egymást átfedve-kiegészítve, fokozódó interakcióval. A szakszeminaristák – többek között – a legális migráció kezelése, az illegális migráció elleni küzdelem (visszatérés, visszafogadás), a harmadik országokkal való migrációs együttműködés aktuális jogi kérdései; a nagyléptékű migrációs informatikai rendszerek működése, a schengeni térségben való beutazás és tartózkodás szabályai (vízumpolitika), továbbá a hontalanok, illetve a menekültek helyzetének az univerzális vagy EU-szintű rendezése tárgyában választhatnak szakdolgozat témákat		2 fő	igen
dr. Paragi Beáta»	A szakszeminárium a nemzetközi segélyezés két fő fajtájával foglalkozik: a humanitárius és a fejlesztési segélyezés témakörével. Az első negyedévben egyrészt tisztázzuk az alapfogalmakat, áttekintjük a legfontosabb szakirodalmat, illetve a fontosabb alternatív, kritikai irodalmakat, másrészt megbeszéljük a dolgozat tartalmai és formai követelményeit. A szakdolgozatírás alapvetően önálló munka – a forráskeresést, az adatok feldolgozását tekintve mindenképpen – de a hallhatók, amennyiben igénylik, érdemi segítséget kapnak a félév folyamán minden, a dolgozat(írást) illető egyéb kérdésben. Ezek közé tartozik a szakdolgozat felépítése, az egyes fejezetek tartalmának meghatározása, kutatási módszerek, a gondolatok és érvek szövegben való elhelyezésének kérdésköre, a hivatkozások mikéntje, hasonlók. A hallgatók (november – február között) lehetőséget kapnak rá, hogy folyamatban lévő munkájukat (a szakdolgozathoz gyűjtött források, problémadefiniálás, konkrét kutatási kérdések, stb.) egymásnak is bemutassák, illetve kölcsönösen tanuljanak a másik tapasztalataiból. Az első félévi jegyhez a dolgozat kb. felének el kell készülnie 2019. januárjára.		2 fő	-
dr. Rostoványi Zsolt»	Válságok és konfliktusok a Közel-Keleten, főbb témakörök: Szektarianizmus és/vagy geopolitika: a szaúdi-iráni rivalizálás; Szíriai polgárháború: nagyhatalmi édekek ütközése; A kurd kérdés és az önálló kurd államiság kilátásai; Iszlám(ok) és iszlamizmus(ok); A dzsihádizmus globalizálódása; Palesztin-izraeli konfliktus: a palesztin állam kilátásai.		2 fő	igen
dr. Szűcs Anita»	Franciaország és a frankofón térség: a francia globális külpolitika kapcsolatrendszer; a francia társadalmi szereplők nemzetközi kapcsolatai; a francia állam posztvesztfáliai átalakulása: gazdasági válság, migráció, társadalmi integráció; a frankofón térség külpolitikai és diplomáciai kapcsolatai A nemzetközi politika elméleti kérdései: az átalakuló nemzetközi rendszer, transznacionalizáció, internacionalizáció és globalizáció; az együttműködés hálózatosodásának hatása az állami hatalompolitika logikájára; államérdek és az érdekérvényesítés eszközei A nyugat európai nemzeti identitás változása a hidegháború után: a hidegháború után Nyugat-Európában a nemzeti identitásról folytatott vitát három tényező alakította: a regionalizáció és regionalizmus, az európai integráció és a migráció. A hallgatók a szakszemináriumon az általuk választott résztémában részkutatásokat végeznek, amit a szakdolgozathoz használnak fel.		3 fő	igen
xSzalai Máté»	Kisállamok Európában és a Közel-Keleten: elmélet és gyakorlat - A szakszeminárium célja a korlátozott erőforrásokkal rendelkező kisállamok és más, nem hagyományos aktorok szerepének és mozgásterének vizsgálata a XXI. századi nemzetközi rendszerben, elsősorban Európában és a Közel-Keleten. A globalizáció és a technológiai fejlődés módszertani és gyakorlati kihívást állított a hagyományos, szinte kizárólag a nagyhatalmakra fókuszáló és állam-központú nemzetközi elméletek számára. A szakszemináriumban új elméleti keretek, módszertanok felállításával vizsgáljuk a hatalom átalakulása miatt növekvő mozgástérrel rendelkező kisállamokat és más szereplőket elsősorban Európában és a Közel-Keleten		3 fő	-
Vékony Dániel»	Multikulturalizmus és muszlim kisebbségek Európában A szakszeminárium elsősorban a nyugat-európai muszlim kisebbségek jelentette társadalmi és intézményi kihívásokra koncentrál. A témával kapcsolatban foglalkozni kívánunk mind a többségi társadalom , mint a kisebbségi csoportok előtt álló kihívásokkal. Napjainkban egyre nagyobb figyelmet kap a radikalizáció kihívása. Azonban az ehhez vezető utak, a kiváltó okok sok esetben feltáratlanok maradnak. Ennek a problémakörnek a mélyére kívánunk ásni a szakszeminárium során.		3 fő	igen
dr. Zsinka László»	Az európai egységfolyamat történelmi és civilizációs összefüggései a 20. században		3 fő	igen